1940. szeptember 22.

Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) elnöke megkezdi az Egyesület Dél-Erdélyben maradt részének újjászervezését.

1940. november 4.

Nagyenyeden megtartja újjáalakuló ülését a Romániai Magyar Népközösség. Betöltik a második bécsi döntés nyomán megüresedett vezetői tisztségeket. Elnökké Gyárfás Elemért, alelnökké pedig Szász Pál mellé gr. Bethlen Bálintot és Jakabffy Elemért választják. A módosított alapszabály szerint Kolozsvár helyett Nagyenyed lesz a Népközösség új székhelye. Idővel azonban a tényleges központtá Bukarest válik, s mellette a szervezet aradi és brassói tagozata tesz szert nagyobb jelentőségre, elsősorban az ott létesült magyar királyi konzulátusok miatt.

1940. november 9.

Gyárfás Elemért, gróf Teleki Ádámot és Szász Pált kihallgatáson fogadja Ion Antonescu. Az államvezető megismétli október 24-i kijelentését, miszerint amíg ő a miniszterelnök, a romániai magyarság élete és vagyona biztonságban van, de az észak-erdélyi románokkal szembeni erőszakos cselekedetek miatt sokan követelik a dél-erdélyi magyarokkal szembeni megtorlást.

1940. november 12.

Nagyenyeden szervezi meg központi irodáját az EMGE elnöke, Szász Pál. Hat kerületet szervez, amelyek élére gazdasági felügyelőket nevez ki.

1940. december 20.

Az EMGE értekezlete alkalmával Nagyenyeden összegyűlt gazdasági felügyelőket és Szász Pál elnököt előállítják a rendőrségen, s "tiltott gyűlés" címén eljárást indítanak ellenük.

1940. december 29.

Letartóztatják Szász Pált, az EMGE elnökét és Bitay Endrét, az egyesület központi felügyelőjét, majd a nagyszebeni hadbírósághoz kísérik őket.

1940. december 31.

A nagyszebeni hadbíróság szabadlábra helyezi Szász Pált és Bitay Endrét.

1941. január 3.

Szász Pál kihallgatáson jelenik meg a belügyminisztériumban és ismerteti az EMGE munkáját és célkitűzéseit.

1941. március 26.

Gyárfás Elemér és Szász Pál kihallgatáson jelennek meg Ion Antonescu tábornoknál. Visszautasítják Antonescu vádjait a dél-erdélyi magyarság állítólagos államellenes mozgalmairól, majd előadják kéréseiket. Szász Pál átnyújtja az EMGE működésének biztosítása érdekében összeállított emlékiratát, Gyárfás pedig az ellenőrző biztosok, illetve a Romániai Magyar Népközösség ügyét hozza szóba.

1941. április 26.

Szász Pál közbenjárására Ion Antonescu ismét engedélyezi az Erdélyi Gazda megjelenését.

1941. május 13.

A Romániai Magyar Népközösség vezetői megbeszélést tartanak Gáldtőn, Szász Pál lakásán.

1941. július 28.

Szász Pál terjedelmes, a magyar kormánynak szánt feljegyzése a dél-erdélyi magyarság helyzetéről és a "népcsere" kérdéséről. Szász határozottan elutasítja a magyar-román lakosságcsere gondolatát, mivel az szerinte nem oldaná meg a problémákat, és senki sem lenne hajlandó önként elhagyni szülőföldjét.

1943. január 23.

Szász Pál bukaresti megbeszélése Emil Haţieganuval, az észak-erdélyi románság vezetőjével. A megbeszélés tárgyát a Bethlen-nyomda kereskedelmi cégként való bejegyzésének ügye és a nyomda szakembereinek katonai felmentése képezi.

1943. április 11.

A nagyenyedi székhelyű Hangya Szövetkezeti Szövetség éves közgyűlése. Jelen van gr. Haller István elnök mellett Márton Áron, Nagy Ferenc és Szász Pál is. Felszólalásában Szász kiemeli: az EMGE "testvéregyesülete a Hangyának", továbbá "gazdának és szövetkezetnek kéz a kézben kell dolgoznia".

1943. szeptember 22.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium évnyitó ünnepségén Szász Pál főgondnok kijelenti: "elsősorban bátor, acélos erejű és jellemes férfiakat" kell nevelni, hogy "népünk erősségei legyenek".

1943. október 24.

A Déli Hírlap beszámol a csombordi mezogazdasági iskola tanévnyitójáról. Az ünnepségen Szász Pál kijelenti: "A magyar gazda parancsa az, hogy legyen alázatos. Lelkében nem lehet se gog, se gyulölet... Ebben az iskolában sohasem fogtok ember-gyűlöletet tanulni, csak ember-szeretetet."

1944. március 9.

A Déli Hírlap közli Szász Pál felhívását, amely a szegényebb falusi lakosság vászonnal való ellátását szorgalmazza. "Segítsünk magunkon!" - írja. Kender- és lenvetésre, ill. -feldolgozásra buzdítja a gazdaköröket.

1944. április 4.

A Hangya Szövetkezeti Szövetség éves közgyűlése Nagyenyeden, amelyen részt vesz Márton Áron, Nagy Ferenc, Gál Miklós és Szász Pál is. Beszédében Szász Pál kiemeli: "ha a humánumért való szolgálatunkat gúnykacajjal is fogadják, akkor is szolgálnunk kell, ez a sorsunk, ez az életünk".

1944. június 13.

A Gyárfás Elemérnek írt levélben Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István bejelentik, hogy teljes szolidaritást vállalnak Márton Áron püspökkel.

1944. július 26.

Mivel Gyárfás Elemér nem hajlandó összehívni a Romániai Magyar Népközösség elnöki tanácsülését, ezért Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István lemond elnöki tanácsi tagságáról.